(...)

Ez a blog főleg szociológiát tanuló hallgatóknak készült, megkönnyítendő a tanulást
("az olvasóhoz" címszó alatt navigálást is találnak)

2008. december 2., kedd

mai magyar szociálpolitika

Ez az e-kurzus a szociálpolitika történetre és a szociálpolitika elméletre épül. Ismétlő jelleggel persze "szocpoltöri" és "szocpol elmélet" is előfordul benne. Az "Út a munkához" program", 2008. július, a szakmai vitára bocsájtott anyag http://www.scribd.com/full/17177113?access_key=key-1uterswfytx5a9npwizf "Tessék már kikapcsolni!":http://www.scribd.com/doc/18065222/szepesicikkjo?secret_password=2oawmnjh0o317isw2m3m Az "Út a munkához" program 2009. 07. 15-ei számvetése az Este című műsorban (21.36 perctől indul) http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/07/16/09/Az_Este_2009_julius_15_.aspx SZEGÉNYSÉG http://prezi.com/40225/ SZOCIÁLIS KÁRTYA: http://www.scribd.com/doc/18065092/koricshuTanulmanyszocialiskartyaSTU20090730?secret_password=1aptf56700ym2xvxrutq Ferge Zsuzsa válasza a Körics (Szociális kártya) tanulmányra http://www.scribd.com/doc/18203213/koricsfergevalasz A Körics tanulmány felvezetése is olvasható a Körics honlapján a Hírek címszó alatt. A Körics válasza Fergének http://www.scribd.com/doc/18206729/Koricsvalaszafergenek Az én válaszom a Köricsnek:http://www.scribd.com/doc/18476810/szocialis-kartya Szepesi Zsolt rendkívül aktív:http://www.boon.hu/hirek/BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN/cikk/szeptemberi-szocialis-kartya/cn/news-20090812-07243561

2 megjegyzés:

Kőrösi Koppány írta...

Kedves Gabriella!

Úgy látom, tanulmányunkkal érdemes foglalkozni.

Ennek örülök.

Kovács András volt a példaképem, és bár jogász lettem, kis híja volt, hogy nem szociológus. (Alapvetően a statisztika rémített meg, mert Bécsben jártam szociológiára, és a számokat magyarul se szerettem nagyon...)

Ha gondolja, nagyon szívesen elmondom élőben, leírom e-mailben, hogy miért és hogyan gondolom, hogy talán nem a szociológus szakma ez egyetlen, amelynek véleményt lehet és kell nyilvánítania a szociális kártya kérdésében. Már ha kíváncsi rá.

Én sajnos nem találtam Önhöz semmilyen elérhetőséget a neten, az enyémek fenn vannak a honlapunkon, de hogy egyszerűbb legyen: korosi.koppany@korics.hu, 0620/6626222.

Ha tényleg szeretnék tudni, hogy ki vagyok, és mit akarok, akkor kérem, keressenek! Köszönöm előre is!

Kőrösi Koppány

Szirbik Gabriella írta...

Tisztelt Kőrösi Koppány!


Elnézését kérem, amiért nem vettem észre a megjegyzését a blogom felületén.

Azt gondolom ugyanakkor, hogy a dolog még nincs lezárva, úgyhogy nincs késő a polémiára. Igaz, Monokon már bevezették, de mivel a szociális kártya intézménye alkotmányellenes, így biztosan futunk még pár kört. (január 1-től helyreáll az önkormányzatok törvényi felügyelete)
A szociális kártya kérdése mindezen túl, konkrétan szociológiai és szociálpolitikai kérdés, nem pedig közgazdaságtani. Szociológiailag, illetve a szociálpolitikát szociológiailag tematizálva (Szirbik, 2007.) az mondható el, hogy a civilizációs folyamatban már túljutottunk a nyílt szegénygondozás korszakán - nem véletlenül. (A tőke is csak békében tud prosperálni) Egy kis magyar adalék: Egri norma, majd Magyar norma (1927, 1936) - igen, a két rendszer elemei ma szinte változtatás nélkül éledtek újra az “Út a munkához” programban és a szociális kártya ürügyén. (Ínségsegély, munkára kötelezés, utalvány - csak akkor még nem volt elektronikus). A lényeg ugyanaz: A szegénység minimum a kapitalizmus kialakulása óta irritál mindenféle kormányzatot és mind próbál pontosan kategorizálni, de igazából mindig csak ugyanaz a 2-3 kategória kerül felállításra, ami már a kora középkorban is: ínséges, pironkodó, csavargó (nem túl eredeti: benne van a 6. Osztályos történelem könyvben is. Pl.: Erzsébet királynő 1597-es rendelete “A csavargók és koldusok elleni rendelet”, vagy egy korábbi: az “1349-es angliai kényszermunkatörvény“) Mi itt a gond? A gond az, hogy ez a megoldás a kényelmes megoldás: a szegénységet, mint problémát a szegényekre testálni, őket felelőssé tenni a szegénységért., hosszú évszázadokra tekint vissza, mint úgymond megoldás - eddig sose jött be! Sőt zárványokat, lyukakat váj az adott rendszeren, melyek végül belülről emésztik azt fel! Lám a feudalizmus is ezért bomlott fel, s lám a 19. századi vadkapitalizmus is. És menjünk vissza a joghoz: nem elég, hogy az alsóbbrendűség olybá tűnik ma, mint a személyiség hibája (!): a szegénységről szóló diskurzusba furakodott kommentek miatt, melyek persze pont úgy valóságkonstrukciók, mint a szociológiai valóságkonstrukció - ez lesz a legitimáció, de törvénybe is foglaltatik a szociális kártya kapcsán, azaz legalizálva lesz, mint kollektív státusz. Olvasta Ön a Dekameront? El lehet pajzánkodni a történetet, de attól még a pestis terjed.
A szociológia nem statisztika. Irtózik a számoktól? Én is. Pont ezért nem citáltam ide a statisztikai okság elvén álló valószínűségi törvényeket a témában, mert nem ez a lényeg (Bár Szepessy Zsolt polgármester úr konkrétan felülírja, mint egy program, a szociológiai számadatokat, ettől válik alkalmatlanná a vitára, emlékszik, pont úgy, mint Karinthy főszereplője a “Magyarázom a bizonyítványom” - ban.) A számok a kognitív rend alapjai, de nem azért mert objektiválódtak, hanem azért mert tudjuk, hogy a legteljesebb konszenzus húzódik meg objektivációjuk mögöttük és ez kihat a szociológia módszertanára is.
Első nekifutásra most ennyi és persze, hogy kíváncsi vagyok a véleményére - nagyon is.